rendi képviseleti állam: a feudális állam egyik változata. - Oroszországot és a Balkán egy részét kivéve egész Eu-ban elterjedt. Lényege a kir. és a rendek közti hatalommegosztás. Mo-on a ~ a 13-14. sz: alakult ki. Fő intézménye a rendi országgyűlés, melynek jogköre a 17. sz-ig egyre bővült. Az ogy-t a kir. hívta össze, rekesztette be, oszlatta föl. A közig. és bíráskodás szerveire is a kettősség jellemző. A kir. főtisztviselői (→nádor, →országbíró, →tárnokmester) a 15. sz. végén már inkább a rendiség képviselői, a →kancellár, →személynök és →kincstartó viszont inkább kir. tisztviselők maradtak. Az →erdélyi vajda és a →bánok kir. tisztviselők, egyúttal a rájuk bízott ter. vezetői, kik külön rendi gyűléseket tartottak. A helyi hatalmat az egyre erősebb helyi önkormányzati szervek képviselték: →nemesi vármegyék, székely, erdélyi szász, kun és jász →székek, →szabad királyi városok s a nagybirtokosok uradalmai. A hadszervezetben a rendi erőket képviselték a →bandériumok és a →telekkatonaság. A kir. hatalma gazd. erőforrásaitól függött. Jövedelmei elsősorban a városi polgárságtól származtak, mely azonban Mo-on viszonylag gyenge volt. Így 1526 e. a kir. közp. hiv. szervezetének csak első kísérletei mutathatók ki. A főtisztviselők többsége br., ezek ügyintézői saját familiárisaik (→familiaritás). A Habsburg kir-ok új kormányszerveket létesítettek (→Udvari Haditanács, Helytartóság, →Udvari Kamara, →Magyar Kamara) és a rendi erőket, melyek a m. nemz. függetlenséget is képviselték, igyekeztek háttérbe szorítani. A rendiség helyi önkormányzatai ekkor is tovább erősödtek, sőt a nemz. tudatot is képviselő orsz. rendi intézmények többször is újjá tudtak szerveződni (1606-08, 1711-23, 1790-91). A 19. sz. rendi ogy-ek számolták föl végül a feudalizmust, s tették meg az első lépéseket a polg. nemzetállam felé. A 16-17. sz. →erdélyi fejedelemség is ~. Itt azonban mindig erősebb a fejed. hatalom, az erdélyi r-ek kisebb gazd. ereje s a fejed-et védő török főhatalom súlya miatt. B.A.

Mátyás emlékkv. I. Bp., 1940. (Mályusz Elemér: A m. társad. a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája) - Bónis É.n. - Eckhart 1946. - Századok 1957:46. (Mályusz Elemér: A m. rendi áll. Hunyadi korában) - Csizmadia Andor-Kovács Kálmán-Asztalos László: M. állam- és jogtört. Bp., 1972.